Dr. Veress Endre az első gyulai német telepesekről

Gyula Megyei Város 1938-ban két kötetben kiadta Scherer Ferenc „Gyula város története” című könyvét s ezzel egy időben, mintegy annak harmadik köteteként, ugyanolyan szép kötésben megjelentette Dr. Veress Endre szerkesztésében a „Gyula város oklevéltára 1318 – 1800” című könyvet. (Korabeli recenzió a Levéltári Közleményekben itt.) A kötet 789 gyulai vonatkozású oklevelet, oklevélkivonatot és regesztát tartalmaz (online elérhető itt). A 474–475. oldalon 745-ös szám alatt kerül említésre egy 1724-ben kelt, az Osztrák Állami Levéltár Hadilevéltárában (Kriegsarchiv) őrzött levél, melyben Harruckern udvari kamarai tanácsos az Udvari Kamarától útlevelet kér a Gyulára érkező német kivándorlók számára. A levélhez fűzött megjegyzésben Veress összefoglalja német településtörténelemmel foglalkozó szakemberekkel folytatott levelezése eredményét az első gyulai német telepesek származásának helyéről. Alább az oklevéltár eme részlete olvasható kiegészítve az elírásokra vonatkozó megjegyzéseinkkel.

 

745.
Wien, 1724 január elején.
Harruckern János Jakab[*] tanácsos az Udvari kamarának.

     Útlevelet kér a Németországból Gyulára érkező kivándorlók számára.

     Hof-Cammer Rath Harruckern langt an umb zwey oder drey Hof-Kriegs-Räthe-Pässe für die aus dem Römischen Reich auf seine Herrschaft Giula im Bekeser Comitat kommende Teutsche Familien.

(Kriegsarchiv. Wien. HKR Protokoll 563 fol. 51 No. 151.)

     Megjegyzés. A fenti iratban kívánt útlevelekkel az év közepén s a következő 1725-ik év elején érkeztek Gyulára az első német telepesek. Ezek eddigi tudásunk szerint Frankoniából (a Majnai Frankfurt környékéről) Arin helységből jöttek.[1] Miután ily nevű helységre semmiféle németországi térképen nem akadtam, német telepítéstörténelemmel foglalkozó szakemberhez folyamodtam s azt a felvilágosítást kaptam, hogy ilyen – nem is német hangzású – helység nincsen s az Arin név hibás olvasás vagy írás szüleménye. [2] Megtudtam azonban, hogy már 1723 őszén útrakeltek Gyula felé a Würzburg melletti Oberlenach[**] községből az első bevándorlók, úgy mint: Jörg Käss mit Frau und vier Kindern, sowie Hans Schimer (Schirner) mit einem Vermögen von 75 und 100 Gulden. Im Jahr darauf folgten aus den Nachbardörfern Zellingen, Unterleinach, Erlabrunn und Thüngersheim noch folgende Familien : Georg Harth, Hans Steinbach, Michael Walkh, Kaspar Engelbrecht, Hans Jörg Schmitt, Nikolaus Wirth, Jörg Freudenberger, Hans Herlein, Kilián Schmitt, Peter Müller, Anton Pfaff, Sebastian Hoffmann, Hans Behr, Jörg Hartmann, Fidelis Laucher, Philipp Hofmann und Hans Georg Salomon. [3] Ezeknél nincs ugyan odatéve, hogy Gyulára mentek, de hogy oda igyekeztek, bizonyítja, hogy e két évben más helyre nem történt Németországból való betelepítés, meg hogy öt nevet megtalálunk közülök a Scherer Ferenc tanár jegyzékében is. [4]
     A fentiekkel egyidejűleg a bambergi püspökséghez tartozó falvakból is jöttek Gyulára 1724 folyamán, még pedig: Balthes Eggenhöffer Schneider, Caspar Ross Schuster, Hans Lang Beck, Hans Hoffmann  Schuster,  Hans  Weinschenk  aus  dem  Orte  Lauf  im  Amte  Schlüsselau,  unfern  von
Höchstadt, sowie Hans Schaad und Georg Ehrbahr aus Saldendorf[***]. [5]
     Ez utóbbi név után etc. jelt találunk, ami arra mutat, hogy mások is követték ezeket az első kivándorlókat, kiknek számával Gyulán a katolikus elem rögtön túlsúlyra emelkedett a más vallású felekezetek fölött. [6]

[1] Grócz Béla adata, a Bekésmegyei Évkönyv XIII. köt. 176. l. Karácsonyi Jánosé, Békés vármegye története I. köt. 459. és II. köt. 155. l.
[2] A bambergi bajor államlevéltár 1935 március 18-i szíves közlése.
[3] Dr. Alfons Pfrenzinger würzburgi Studienrat 1935 április 7-i leveléből.
[4] Dr. Scherer Ferenc: A gyulai német családi nevek c. értekezésében; különlenyomat a «Békés» 1923-i 10–14. számaiból.
[5] A bambergi államlevéltár id. leveléből.
[6] Grócz Béla finom megállapítása az id. helyen.

[*] Elírás. A név helyesen Harruckern János György. A Harruckern családnak nem volt János Jakab nevű tagja. Az összefüggésekből egyértelmű, hogy Harruckern János György volt a levél írója. Nem világos, hogy hol történt az elírás, az oklevéltár nyomtatott változatában szerepel így.
[**] Elírás. A név helyesen: Oberleinach.
[***] Elírás. A név helyesen Saltendorf.