Gyula
Megyei Város 1938-ban két kötetben kiadta Scherer Ferenc „Gyula város
története” című könyvét s ezzel egy időben, mintegy annak harmadik
köteteként, ugyanolyan szép kötésben megjelentette Dr. Veress Endre
szerkesztésében a „Gyula város oklevéltára 1318 – 1800” című könyvet.
(Korabeli recenzió a Levéltári Közleményekben itt.)
A kötet 789 gyulai
vonatkozású oklevelet, oklevélkivonatot és regesztát tartalmaz (online
elérhető itt).
A 474–475. oldalon 745-ös szám alatt kerül említésre egy 1724-ben kelt,
az Osztrák Állami Levéltár Hadilevéltárában (Kriegsarchiv) őrzött
levél, melyben Harruckern udvari kamarai tanácsos az Udvari Kamarától
útlevelet kér a Gyulára érkező német kivándorlók számára. A levélhez
fűzött megjegyzésben Veress összefoglalja német településtörténelemmel
foglalkozó szakemberekkel folytatott levelezése eredményét az első
gyulai német telepesek származásának helyéről. Alább az oklevéltár eme
részlete olvasható kiegészítve az elírásokra vonatkozó
megjegyzéseinkkel.
Útlevelet kér a Németországból Gyulára érkező kivándorlók számára.
Hof-Cammer
Rath Harruckern langt an umb zwey oder drey Hof-Kriegs-Räthe-Pässe für
die aus dem Römischen Reich auf seine Herrschaft Giula im Bekeser
Comitat kommende Teutsche Familien.
(Kriegsarchiv. Wien. HKR Protokoll 563
fol. 51 No. 151.)
Megjegyzés. A fenti iratban kívánt
útlevelekkel az év közepén s a következő 1725-ik év elején érkeztek
Gyulára az első német telepesek. Ezek eddigi tudásunk szerint
Frankoniából (a Majnai Frankfurt környékéről) Arin helységből jöttek.[1] Miután ily nevű helységre semmiféle
németországi térképen nem akadtam, német telepítéstörténelemmel
foglalkozó szakemberhez folyamodtam s azt a felvilágosítást kaptam,
hogy ilyen – nem is német hangzású – helység nincsen s az Arin név
hibás olvasás vagy írás szüleménye. [2]
Megtudtam azonban, hogy már 1723 őszén útrakeltek Gyula felé a Würzburg
melletti Oberlenach[**] községből
az első bevándorlók, úgy mint: Jörg
Käss
mit Frau und vier Kindern, sowie Hans Schimer (Schirner) mit einem
Vermögen von 75 und 100 Gulden. Im Jahr darauf folgten aus den
Nachbardörfern Zellingen, Unterleinach, Erlabrunn und Thüngersheim noch
folgende Familien : Georg Harth,
Hans Steinbach, Michael Walkh, Kaspar Engelbrecht, Hans Jörg Schmitt, Nikolaus Wirth, Jörg
Freudenberger, Hans Herlein, Kilián Schmitt,
Peter Müller, Anton Pfaff, Sebastian Hoffmann, Hans Behr, Jörg Hartmann,
Fidelis Laucher, Philipp Hofmann und Hans Georg Salomon. [3] Ezeknél nincs ugyan odatéve, hogy Gyulára mentek, de
hogy oda igyekeztek, bizonyítja, hogy e két évben más helyre nem
történt Németországból való betelepítés, meg hogy öt nevet megtalálunk
közülök a Scherer Ferenc tanár jegyzékében is. [4]
A fentiekkel egyidejűleg a bambergi püspökséghez tartozó falvakból is jöttek Gyulára 1724 folyamán, még pedig: Balthes Eggenhöffer Schneider, Caspar Ross Schuster, Hans Lang Beck, Hans Hoffmann Schuster, Hans Weinschenk aus dem Orte Lauf im Amte Schlüsselau, unfern von
Höchstadt, sowie Hans Schaad und Georg Ehrbahr aus Saldendorf[***]. [5]
Ez utóbbi név után etc. jelt találunk, ami arra mutat, hogy mások is követték ezeket az első kivándorlókat, kiknek számával Gyulán a katolikus elem rögtön túlsúlyra emelkedett a más vallású felekezetek fölött. [6]
A fentiekkel egyidejűleg a bambergi püspökséghez tartozó falvakból is jöttek Gyulára 1724 folyamán, még pedig: Balthes Eggenhöffer Schneider, Caspar Ross Schuster, Hans Lang Beck, Hans Hoffmann Schuster, Hans Weinschenk aus dem Orte Lauf im Amte Schlüsselau, unfern von
Höchstadt, sowie Hans Schaad und Georg Ehrbahr aus Saldendorf[***]. [5]
Ez utóbbi név után etc. jelt találunk, ami arra mutat, hogy mások is követték ezeket az első kivándorlókat, kiknek számával Gyulán a katolikus elem rögtön túlsúlyra emelkedett a más vallású felekezetek fölött. [6]
[1] Grócz Béla adata, a Bekésmegyei Évkönyv XIII. köt. 176. l. Karácsonyi Jánosé, Békés vármegye története I. köt. 459. és II. köt. 155. l.
[2] A bambergi bajor államlevéltár 1935 március 18-i szíves közlése.
[3] Dr. Alfons Pfrenzinger würzburgi Studienrat 1935 április 7-i leveléből.
[4] Dr. Scherer Ferenc: A gyulai német családi nevek c. értekezésében; különlenyomat a «Békés» 1923-i 10–14. számaiból.
[5] A bambergi államlevéltár id. leveléből.
[6] Grócz Béla finom megállapítása az id. helyen.
[*] Elírás. A név helyesen Harruckern János György. A Harruckern családnak nem volt János Jakab nevű tagja. Az összefüggésekből egyértelmű, hogy Harruckern János György volt a levél írója. Nem világos, hogy hol történt az elírás, az oklevéltár nyomtatott változatában szerepel így.
[**] Elírás. A név helyesen: Oberleinach.
[***] Elírás. A név helyesen Saltendorf.